Óceánszínű nyári nap,
Hova illantál?
Jégfelhők tépik szét az eget,
Fekete tüdőosztóerek a fák,
A varjak szétrebbentek a fakó fenyőfáról... 

Jégvirágos, fagyos
ablakok mögött ülök,
dideregve a kályha melegétől;
arcomon csorgó könnyeim
nyár-illatot árasztanak. 

Tengődöm egy vékony jégcsapon,
csepp...csepp...csepp...
Aztán semmi...
Fagyos csend és halálszag. 

Óceánszínű nyári nap,
jössz-e még hozzám?