Bűzös szemétdombon kapirgál egy fehér tollú angyal. Egyenként válogatja ki a rothadó ganéjból a legrusnyább, legvisszataszítóbb trágyát. Remegő kezekkel szájához emeli és beleharap. Üveges szemei vérben áznak, míg ő nyeli a keserű zagyot. Bomladozó cafatok hullanak…